BelgaCo nagykereskedés logo

Főoldal

Belga sör

Belga sörökA belga sörök a legváltozatosabb formákban készülnek – a szokványos világos láger sörtől az ezoterikus vonzerejű báránysörön át a flamand vörösig. A belga sörfőzés eredete a középkorig nyúlik vissza, mikor is a kolostorok kezdték meg az előállításukat. A belga sörgyártást segítette elő az 1919-es Vandervelde törvény mely megtiltotta a szeszárusítást a sörözőkben, beleértve a magasabb alkoholszintű söröket is. A Vandervelde törvényt 1983-ban helyezték hatályon kívül.

Az elismert belga sör sok sörszerető kedvence. Bár a sörgyártás Belgiumban az Inbev és Alken Maes kezében van kb. 125 sörfőzde működik még rajtuk kívül az országban, akik kb. 500 sztenderd sört állítanak elő.

Palackozás és hozzáférhetőség

Manapság a belga sört barna – vagy néha sötétzöld –, kupakolt üvegekben árulják – a napsugárzás negatív hatását elkerülendő. Parafadugós, vagy fémtetős, esetleg mindkét féle zárással. Némelyik sört üvegben erjesztik újra – a végső fermentációs fázisban. Ezek "bottle-conditioned" címkével vannak ellátva. Bár minden fontosabb sörfajta megvásárolható a szupermarketekben, sörfőző italközpontok létesültek szerte az országban, általában sokkal szélesebb választékkal, talán kissé magasabb árfekvésben. Amerikában jó ha számolunk azzal hogy a belga söröknek magasabb alkoholtartalma van mint az a sörtörvényben engedélyezett, és általában csak likőrüzletekben kaphatók.

Orval látkép

Szerencsére sok száz csapszék – a nevük cafés Belgiumban – található szerte az országban a sörök széles választékát kínálva. Valószínűleg nagy gondossággal fogják felszolgálni is. Hogy teljes mértékben élvezhessük a belga sörök változatos ízeit, minden sört a megfelelő pohárban és ideális hőfokon kell felszolgálni – ez általában pincehideg: 8-15 C avagy 46-59 F. A belga sörök nagytöbbsége csak üvegben kapható. Csapolt sörök a pilznerek és az épp akciós sörök. A vállalkozóbb kedvűek számára szüreti sörök könnyen hozzáférhetők.

rochefortBár a sörházak százai állnak nyitva Belgium-szerte, a leghíresebbek a Bier Circus, a L’Atelier, a Chez Moeder Lambic és a Delirium Café Brüsszelben, a Kulminator és a ’t Oud Arsenaal Antwerpenben, a De Garre és a ’t Brugs Beertje Brugge-ben, a Het Hemelrijk Hasseltben és a Het Waterhuis aan de Bierkant, a Hopduvel és a Trappistenhuis Gentben.

Külsőre minden sörnek saját üvege van. Az egyszerű üvegalakon felül – széles szájú talpas pohár, íves tulipánüveg, magas pilsener, stb. Mindegyik üvegen fel van tüntetve a név vagy a logo. A különböző alakokat a sörök ízének és aromájának kiemelésére tervezték. Ezek különböző utakat adnak az üveg oldalán felfelé gyöngyöző buborékoknak. Amerika is átvette az utóbbi időben ezt az üvegkészítési szokást, nagyban a belga sörfőzők nyomására, hogy azok termékei megfelelő külalakban jelenhessenek meg.

SzoborKülönböző üvegméretek lehetnek: 250 ml, 330 ml 375 ml 750 ml és a 750 ml többszörösei. a 375 ml-és nagyság a lambic-hoz tartozik általában. Már sörök 250, 330 -as méretben – fajtától függően vannak. A nagyobb üvegek (750 ml-esek) majdnem minden élelmiszerboltban kaphatók, de gyakran kevés választási lehetőséggel. A ritkább, nagyobb méretű üvegeket a pezsgőkre jellemző terminológiával illetik. A belga cafék-ban demi/fél üveget rendelésekor 500 ml-es üveget hoznak ki – csapolva vagy két 250 ml-es üveget bontanak, míg Franciaországban a fél 250 ml-es üveget jelent.

Sör típusok

SörlepárlóBelgium külföldön különleges világos söreiről ismert. A közönséges, üvegben fermentált pilsner láger vezet mind a hazai fogyasztásban, mind az exportban. Gyenge erjesztésűként osztályozzák. Világos színükről és finom ízükről ismerhetők fel. A pilsnerek adják a belga sörgyártás 75%-át. Külföldön a legismertebb a Stella Artois, a Jupiler a Maes Pils-zel együtt Belgiumban a legnépszerűbb.

Fehér sör – búza sörök

Különálló sörfajta a búzasör, witbier Hollandiában. Gyakran koriandert és narancshéjat is tartalmaz. 400 éves sörfőzési módja az 1950-es években kihalt. Pierre Celis élesztette újra a Hoegaarden sörfőzdében. Celis vezette be a típust Amerikába, ahol sok gyakorlott sörfőző mester kezdte gyártani a belga fehéret (Wit).

Néhány klasszikus példa a La Binchoise Blond, Hoegaarden, Brugs és Steendonk, Blanche d’ Namur, Blanche d’ Bruxelles és a Blanche d’ Ardenne.. Hagyományosan a fehér söröket a Brabant régió keleti részén főzik. Alkoholtartalmuk alacsony, és ezek a sörök igen frissítő hatásúak. A fehér sörök finoman édeskések a felhasznált búza miatt. Mindegyiket tovább ízesítik általában narancshéjjal és korianderrel, de néhány típus köményt, kardamont és paradise szemeket is tartalmaz. Jellemzően nyáron, frissítőként citromkarikával szolgálják fel.

Abbey – apátsági sörök

Az Abbey söröket – bieres d abbaye vagy abdijbier – egyszerű sörfőzők készítik. Nevüket működő, vagy már nem funkcionáló apátságokról kapják. A nemzetközileg legismertebb fajta Abbey sör az Inbev Leffe-je. Európa és lassan világszerte ismert és „elismert” apátsági sörök még a Tripel Karmeliet, Maredsous, Corsendonk, St Martin, St Benoit, Floreffe.

Ahogy a trappista sör nem, az Abbey sörök sem csak egy sörtípust jelentenek, hanem számos sörtípust foglalnak magukba. Minden egyes márkanév alatt számos sörféleséget állítanak elő a világos vagy barna fajtában, ált. 6,5% alkoholtartalommal. Csapolva és erősebb, üveges sörökként is, dupla vagy tripla kiszerelésben is kaphatók.

A trappista sörökkel ellentétben a apátsági sörök nem szerzetesek felügyelete alatt készülnek. Hivatalosan apátsági söröknek hívják azokat az engedélyezett söröket, melyek egy kolostor nevét és receptúráját használják fel, ha maga már beszüntette a sörfőzést. Csak néhány sörfajta készül igazi kolostorban.

Dubbel – barna sör

A 19. sz.-ban fejlesztették ki a Westmalle-i trappista közösségekben. Ma néhány kereskedelmi sörfőzde használja a kolostor nevét. Erős barnasörük -Dubbel- elnevezésére. Tipikusan 6-8%-os alkoholtartalmú. A legtöbb trappista sörfőzdében készül dubbel. Legismertebb dubbel sörök: Westmalle, Floreffe, La Trappe ( Hollandia ), St Idesbald Maredsous 8 dubbel. Jellemzően üveges sör.

Tripel - világos (általában)

Többszörös érleléssel készül és alkohol toleráns erjesztőbaktérium-törzset alkalmaz, mely jobban kihozza az alkoholt és az ízeket. Világos_ mint a Duvel, Delirium Tremens, Brigand, Carolus, La Trappe (Holland ), Deugniet, Floreffe, Kasteel, Maredsous, Villers, Waterloo, Westmalle Barna ( félbarna ) _ Kwak, Chimay Bleue, Verboden Vrucht.

Lambic

A lambic általában 70% árpamaláta és 30% búza keverékéből készül, főzés után spontán erjedéssel. Lambic-ok a legjobban erjesztettől a gyengén erjesztett fajtákig terjednek. Erősen kesernyés ízű sör. Helyi jellegzetességnek tartják Brüsszel környékén. Csak Brüsszel környékén és a Senne völgyben főzik ezt a fajtát. A Lambic-ot fermentálhatják több baktériumfajtával is. Ennek során cukor hozzáadásával alkohol és szén-dioxid fejlődik, és különleges ízhatást ad. A lambic sör az egyetlen sörfajta mely spontán érésen megy keresztül. Meglehetősen hosszú öregedési folyamat során mely 3- 6 hónaptól 2 - 3 évig, – a teljes érlelésig – is elhúzódhat. A lambicokat három alosztályba sorolhatjuk: a gueuze, a gyümölcs-lambic és a faro.
Az első, a gueuze vegyíti az alul- és a túlérlelt sört, hogy ezzel stimulálja a második fermentációt. Sokat fektetve tárolnak, mint a finom borokat. Ezért csak az érlelési helyükön, vagy néhány Brüsszeli és környéki café-ban árulják. A főbb fajták a Chapeau, Mort Subite, Belle Vue, a Cantillon és a Saint Louis. Néhány nagy sörfőzde mint a Mort Subite és a Saint Louis nem ért egyet az ortodox lambic sör készítéssel, és további cukrot adagolnak a sört édesítendő. A Gueuze-t informálisan Brüsszel pezsgőjének is hívják. Korai szüretelésű összetevőkből készült fiatal Lambik sörből egyfajta pezsgő sört hoznak létre. Nagy képviselői a fajtának Girardin, az Oud Beersel, a 3 Fonteinen, a Cantillon és a Boon. A gyümölcssöröknél gyümölcs vagy gyümölcskoncentrátumot adnak Lambic sörhöz. A legjellemzőbb fajta a Kriek – cseresznye. A felhasznált gyümölcsök lehetnek még málna -Framboise, kajszi és szeder. Kriek és Framboise-nál a gyümölcsöt azért adják hozzá, hogy előidézze a második fermentációt. Az utolsó lambic-féle a Faro, hozzáadott cukorral vagy karamellel, ami azonnali érési folyamatot indít el.

Flamand vörös

Rodenbach fejlesztette márka, mely egy évszázada jött létre. Megkülönböztető jellemzője technikai nézőpontból a speciálisan pörkölt maláta. Az érés számos egyszerű erjesztőbaktérium és laktobacilus-kultúra által – melyekkel a joghurtot is készítik- tölgyfában történik. Az eredmény finom, erős sör, mély vöröses barna árnyalattal, nagyon jellemző ízletes savas, gyümölcsös aromával.

Amber

Brit típusú világos sörök – bár gyengén erjesztettek- melyeket a 20. sz. első felében fejlesztettek ki, hogy a jó ítélőképességű belga ízléshez alkalmazkodjon. A piacvezető Palm-nak igen ízletes majdhogynem ragadós, cuppogós aromája van. A De Koninck fajta jól megkülönböztethető szférikus üvegalakjáról. A Bollekes- széles körben népszerű szülővárosában, Antwerpenben, egyike lévén a sokbelgikumnak, melyre a notoriusan soviniszta helyiek büszkék lehetnek.

Saison

Üvegben érlelt, „vidéki” világos sör. Főleg vallóniában állítják elő. A szezonális sörök alacsonyabb alkoholtartalmúak és könnyű vagy közepes testességükről felismerhetők. A világosabb és gyakran gyümölcsösebb íz ideális a meleg évszakban.

Trappista sör

A trappista sör megnevezést azokra a sörökre alkalmazzák, amelyeket a trappista szerzetesek főznek. A ma is működő 102 trappista kolostorból (2008-as adat) hét foglalkozik sörfőzéssel, abből hat Belgiumban és egy Hollandiában található. Csak ez a hét sörfőzde használhatja az Authentic Trappist Product logót, amely jelzi, hogy a termék elkészítése során betartották a Nemzetközi Trappista Szövetség (International Trappist Association) által előírt követelményeket

Története
A trappista rend a ciszterci rend egyik kolostorából, a franciaországi La Trappe-ból származik. 1664-ben La Trappe apátja, Armand-Jean Bouthillier de Rancé (1626. január 9. – 1700. október 12.) reformokat vezetett be az apátságban, amelyekkel visszatértek a ciszterci rend szigorához. Ekkor született meg a Ciszteri Rend Szigorú Követőinek („Ordo Cisterciensis Strictioris Observantiae”) rendje, amelyet az első kolostor után trappistának neveztek el. A rend megalakulása óta számos szabályt enyhítettek, de működésük egyik alappillére, hogy az apátságok továbbra is önnfenntartóak, saját maguk teremtik elő működésük költségeit.

A monasztikus rendekhez csatolt sörfőzdék Európa minden részén léteztek már a középkor óta, és a rend megalakulása után a trappisták is foglalkoztak a sörfőzéssel. A La Trappe apátság sörfőzdéjét 1685-ben alapították, majd később más országokban található trappista apátságok is átvették ezt a szokást. Más szerzetesrendekhez hasonlóan a sört elsősorban a monasztikus közösség szükségleteinek fedezésére főzték. Manapság a trappista sörfőzdék szintén az apátságok működését támogatják, illetve a fennmaradó profitot jótékony célokra fordítják. A francia forradalom, illetve a két világháború során számos trappista apátság sörfőzdéje megsemmisült, korábban viszont igen aktívak voltak: 8 sörfőzde működött Franciaországban, 6 Belgiumban, 2 Hollandiában és egy-egy Németországban, Ausztriában, Boszniában és feltehetően más országokban is.

Ma már csak hét trappista apátság foglalkozik sörfőzéssel, ezek közül hat Belgiumban és egy Hollandiában található. A 20. században a trappista sörök népszerűsége miatt számos utánzat jelent meg, amely a trappista nevet, logót és általában egy sört tartó szerzetes felhasználva próbálják a terméket népszerűsíteni. Mivel a szerzetesek non-profit tevékenységet végeznek, ezért különféle jogi akadályok miatt hosszú ideg nem tudtak fellépni ez ellen, végül 1962-ben Gent városában indítottak pert egy helyi sörfőzde ellen.